Kaja, pia: Szolid, tucatka vizespohárnyi félszáraz borra rászellődzött a szomszédos Fanta narancs sor, ami kísérletnek dícséretes, de végeredményben tragikus. A vákuummal előállított kicsiny lisztpogácsák fellazítására viszont alkalmas volt. A dominó nagyságúra szelt gyári zserbóra ráizzadt a csokibevonó, elnézést, nem mertem megenni. (2/5)Társaság: Az időtengelyen húsz év távolságra elhelyezkedő rokonlélek bölcsészlányok, és ki-nem-néznéd-belőlem-hogy-festő-vagyok negyvenes asszonyok, hasonlóan ideges természettel és kihűlt bőrrel. Összesen voltunk tizenöten, a meghittség helyett a szorulásos kínra emlékszem. (0/5)
Beszéd: A megnyitóból kiderült, hogy a galériát valami kör működteti, aki nem bírja befogni a száját, és nem bír időben kezdeni. Ja, és lehet majd valami Mátyásos videoklipet csinálni erre az érthetetlen reneszánsz pörgésre. Aztán jött a dráma. A művésznőnk verseit olvasta fel egy intézkedős lány, meg valami alak. A versek annyira rosszak voltak, hogy néhányan elsírták magukat, a többiek lehajtott fejjel önostoroztak. Csend volt, ne menjetek oda. (0/5)
Hely: Van Budában valami beteges. A zöldségestől vagy órástól elszedett pincécskét a doh és a nyirkosság jellemzi, jól benyütte magát a ruhámba. Az icipici helyen csak aprókat tudtam körözni, inkább kétségbeesve nyakforgatni, meg forgolódni lehetett. A korábbi képek ezen kicsit segítettek, de nem sokat. A Déli környéke nem egy nagy etvasz, talán csak a MOM-beli Paulaner miatt érdemes a környéket meglátogatni. (1/5)Egyéb: Három papírra pingált képre volt felhúzva a kiállítás, amik marhajó porcelánmotívumok lennének. A három életnagyságú mesealak szép színes volt, és egy-két testrészen szürreáliska is. A művésznő egyik korábbi festménye egy makk ász volt, ez egész vicces. (3/5)
Kaja, pia: Igazán eldönthetnék, hogy akkor lehet-e inni a beszéd előtt vagy nem. A hangulat az utóbbi felé húzott, mégis osztották a piát a kis főzőfülkében, úgyhogy én is ráugrottam a javakra, pedig borospohárral nehéz tapsolni, főleg, ha ilyen jó beszédet mondanak, mint itt. Finom vörösbor volt szép üvegpoharakban, meg pezsgő, de azt most nem. Kétfajta pogácsa, amiből a nagyobb, sajtos igazán ízletes, a kisebb viszont porózus, enyhén fojtós volt. (3/5)
Kaja, pia: 
Egyéb
Kaja, pia: Nagyon stabil a hely. Kis változtatás, mert a rutinos töltögetős kislány minden poharat üresen hagyott, a kosárkák szalvétával bélelten pihegtek. Már azt hittem, nem is lesz semmi kaja-pia (jóvicc), mert a megnyitós beszéd után percekkel érkeztek a dobozok. Eztán szépen beindult a dugóhuzigálás, meg a földremorzsálás. Kajában igazán mozdulhatnának a daubneres pogácsák felé, az lenne a tökély. (3/5)
Beszéd: Nem hívtak senkit szakérteni, a két művész srác tartotta a megnyitót. A fordítgatás a savaborsa a dolognak, de még így se nagyon lépik át a lélektani öt percet. Az angol gyerek szimpatikus, és Sparrow a kezdeti mentegetőzés után szépen kikerekítette a dolgot. (4/5)
Kaja, pia: Meg kellett várni a beszédet, ez már különlegesnek számít manapság. Közepes, de száraz bor üvegpohárból, illetve pezsgő, de azt most nem bántottam. A kaja nagyzacskós Fornettis cucc volt, sajnos belenyúltam egy nagyon rossz tepertőkrémesbe, fuj, fuj, fuj. (2/5)