Kaja, pia: A Fészek galériáján álldogált két kedves néni egy kis asztal mögött, és meglepődtem, hogy már rögtön lehetett kajálni. Fehér és vörös bor volt műanyagpohárból, a vörös kicsit jobb, házias jellegű. Pogácsából három fajta, sima sajtos, egy kicsit hullaszínű ízetlen és egy nagyon megküldött tepertős, jó sok zsírral. Fiatal korukban nem lehettek rosszak, de már nem voltak mai gyerekek sajnos. Ja, meg sajtos rúd, de már az is több párát szívott magába a kelleténél. Innovációnak éreztem a kis fogpiszkálókkal kirakott olajbogyókat, de a tepertős után már nem bírtam enni. (2/5)

Társaság: Kezdéskor csak néhányan lézengtek, aztán hirtelen teljesen megtelt a hely, főleg a galéria. Mindenféle azonosítatlan műkedvelő cirkulált, de leginkább egy öregúrra emlékszem, aki bosszúsan szuszogva huppant le egy haldokló fotelba, lecsapott az asztalra néhány sajtos rudat, majd azon méltatlankodott, hogy őt harmincöt éve vette fel a klubba valami Pali bácsi, aztán mégis azt mondták neki, hogy nem kap bort mégegyszer. Skandallum, de szerintem csak taktika kérdése az egész, nekem sikerült. Mosolyogni kell. (2/5)

Beszéd: Már javában tömtem magamba a pogácsákat amikor valaki megkérdezte, hogy mikor lesz a beszéd, és mondták, hogy minek az, rajta van a szöveg a meghívón. Egyrész örültem, hátha megúsztam egy rossz beszédet, de mivel a meghívót nem láttam, így fogalmam sincs mi volt ez az egész. (-)

Hely: Egyszer már voltam itt a Fészekben, nagyon szép lehetett hajdanaán, a daliás időkben, amikor még megbecsülték az igazi művészeket. Most inkább szakadt, adhatna nekik valami mecénás néhány millát felújításra, vagy odaadhatnák a fiataloknak, hogy fessék ki szépen. Persze megvan a hangulata, de úgy érzem ezt csak ötven év felett tudnám igazán érezni. (2/5)

Egyéb: Ötvös Zoltán szép színes képeket fest, jó nagyokat, amiken vannak fák, tuják, kék égen felhők és perspektivikus házak. Kicsit rajzórás volt az egész, ha jobban ráfeküdtem volna vízfestékre, most minden más lenne. (1/5)