Kaja, pia: A szendvicskék valami csúnya betegséget kaptak, és száraz, kipárolgott töltelékű fornettis puffancsokká változtak, ami irtóra elszomorított. Vörösbort akartam, de véletlenül kóla sikerült, mert olyan megtévesztően elegántos pohárba öntötték. Aztán kimásztam a helyzetből egy kis pezsivel, de a pandúrok többet nem hagytak. (1/5)

Társaság: A trópusok hideg és olcsó pincékbe űzik a kevésbé elszántakat, itt főleg ismerősök, és bennfenteskék voltak. Csevegő tinilányok, elsőcsajozó kiskrapekok, csinik, cukik, és citrombaharapottak is. Sőt, folyosói pletykák szerint még a Szilikon-völgyből is voltak látogatók. (3/5)

Beszéd: Csinos fiút állítani a központba nem rossz gondolat, de sajna ő is azt a művtöris lózung-generátort használja, amit a borzadályos nagyöregek, csak még izgult is hozzá. A fiatal művtöriseket könnyű kiszúrni, mert úgy öltözkönek, mint a borzadályos nagyöregek, ez valami beavatási izé biztos. (1/5)

Hely: Tökjó helyen van még mindig a NextArt, köpésre lakik a fini házi Michilada az Iguanában, és a tuti ramen a Momotaroban, plusz aki extremitásra vágyik, beleugorhat a mélymagyar forgószélbe a Csalódott Nyugdíjasok Terén. (5/5)

Egyéb: Albert Ádám biztosra megy, háromféle vonalon is nyomul, amiből nekem a sparhelt-tetők tetszettek igazán. Elsőre elég egyszerűnek tűnik az egész, de nem lehet könnyű ilyen szigorúan és technikásan festeni. A szitázott zománcképek tök jók, megélhetésnek csodálatos lenne egészalakos Karancsokat dekorálni, akár showműsorban is. Pimp my Karancs! (4/5)