Kaja, pia: Húha. Vastag húsú öregembernek öltözött pingvinek tömörültek a kajáspult előtt, ahol húsgombócos, ecetes gyöngyhagymás tűzdelék, fornettis rácsos pogácsa, lakkosra izzadt tetejű bolti aprósütik hevertek. Az egyik beszélő pingvin azzal zsongított, hogy még nem lehet enni, de villogtatta a szemét mint a Willy Foggra vadászó róka, és tök masszívnak is tűnt, így ráhagytam. Egy hájas masnit szereztem kisebb szóváltásnak induló félreértéssel, meg ittam rá rozét meg dobozból kicsapolt külföldi vörösbort. A pingvinek bizalmatlanok az idegenekkel, és agresszívan gyűjtögető hajlamúak. A pincéreknél a mosolygás viszont bevált. (2/5)
Társaság: A Nagymezőről betévedt unatkozó külföldiek, Kassel táskás művtörisek, a sok kiállító, meg a slepp, és végre a nagyfülű néni plusz újsütetű tanonca. Nagyon sokan voltak, de a fele egy képet vagy objektet sem látott, csak hömpölygött és totyogott. (2/5)
Beszéd: Mintha lett volna valami zaj valahonnan, és keresni is kezdtem a forrását, de olyan nem volt neki. Igaz is, minek a beszéd. (4/5)
Hely: Amilyen lepattant, szétlőtt kívülről az Ernst, olyan zugos, meg teres belül, tökjó. A Kertész utcai humuszos még mindig közel, a Horrorbarbie fodrászat a múzeum alatt, a Két Szerecsen pedig tizennyolc nagy lépésre van. (5/5)
Egyéb: Összességében nem volt erős a kiállítás, de volt néhány fénypontja, ami nagyon tetszett. A legjobb Kupcsik Adrián Csákány István cseréplécből ácsolt hegye volt, amin még borral a kézben is végig tudtam menni, nagyon izgalmas. Aztán stabilan hozta a zománcminőséget Albert Ádám, vele szemben Csákány Istvánok Kupcsik Adriánok lógtak, én pedig nagyon szeretem a nagyon éles, nagyon színes képeket. Kiss Róka Csabában most sem csalódtam, bár már harmadszor látom kb ugyanezeket. Feltűnt Szíj Kamilla kissé ideges követője Tarr Hajnalka személyében, aki előtt még hosszú türelmes órák állnak, ha így folytatja. A terem másik falán pedig Navratil Judit szuperaprólékos lakásbelsős képe jött be, ami valamiért faszán visszahozza a Kérdezz, felelek mindenre stílusát. (5/5)