Kaja, pia: Az előszobai lyukban voltak üres poharak egy alacsony asztalon, jobbra tőle műanyagpoharak, és szénsavas ásványvíz, meg valami azonosítatlan halom gyümölcs talán egy papírtányéron. Kösz, nem. Nem, azt se. (0/5)
Társaság: Dzsentrisen kavargó idősebb emberek, bordáíg felhúzott rövidnacis torzonborz pipaszárlábú fiú, kontyos nénik, meg a rendelésre érkezett fosztogatók. A marha keskeny gangon ment a cigizgetés, meg műtrécselés, a nyári pamutingeknek mindkettőből kijutott. (1/5)
Beszéd: 20 perc késés az etikett letojása, és úgy hogy még pia sincs, levegő sincs, semmi info sincs, arcátlan pimaszság. (0/5)
Hely: Kicsit kell csak sétálni a 7-es megállójától, nincs ez rossz helyen, azontúl persze, hogy Budán van. Becsöngetés után átcsoszogtam a növénytelen, jellegtelenül sárga gangba. A galériában hűvösebb van mint kint, de ezt a 2 foknyi különbséget csak a törpök és az ebek érzékelik. Van valami szörnyű hangulata ennek a galériának, ami mindig távozásra kényszerít. Most már tényleg nem megyek többet. (0/5)
Egyéb: Ugyebár itt van egy kis átfedés a Műcsarnokos nagy kiállítással, ugyanúgy van Szíj Kamilla, akire mostmár nagyon kíváncsi vagyok, mert aki ekkora méretben és ennyit tud szöszmötölni az nagyon súlyos arc lehet. Tökjók a régi képek újradolgozásai, igazi vicces fotosopmunka kézzel, meg a plasztikázott gyümölcsök is még úgy-ahogy. És ott van az ember, akinek sosem tudom megjegyezni a nevét, aki fekete alapra fest hülye kis pöttyöket meg hüly kis maszatokat, na annak semmi értelme. (3/5)
Kaja, pia: A bejárattól jobbra már építgették a pohárformációkat, de hamar nyilvánvaló lett, hogy zabálni és iddogálni csak a körbebámészkodás és megnyitás után lehet. Nekem aztán mindegy. A beszéd végén kiiszkoltam, és eltanultam, hogy a nénik hogy puhítják a bontatlan asztalt. Egyre bátrabban köröztek az asztal mellett, a jelenlétüket szoktatták a cateringes pingvineknek. Aztán beindult a támadás, és csak lestem, hogy hol bukkanok fel az asszonyságörvényből a pohárka borral. Ettem pogit is, fincsi volt, de a gyűjtögetők miatt marha hamar elfogyott minden, ami kár. Azért a reneszánszéves lóvéból tellett volna. (3/5)
Beszéd: Valaki beszélt hosszan tök semmisségekről, aztán jött egy ezüst szőrös kanapénak öltözött vicces arc, aki kiszámolta, hogy három és fél hónapnyi bért kéne fizetni átlag a művészeknek kiállításonként. Én nem értek ugyan az ilyesmikhez, de olyan jó kis forradalmi hangon mondta, hogy szívesen a levegőbe röpítettem volna pár Gazdálkodj okosan-t. A végén a kiáltványt nem értettem, mert egy gyermek próbálta felszedni a padlóba épített rácsot. (4/5)
Kaja, pia: Kedves szöszi lányok magasfényű tálcás cateringgel egy előre töltött készletet csappantottak, folyamatosan. Üres poharak azonnal eltűntek, az újakat elvenni meg bátran lehetett, mert sok lány forgolódott. Kellemes vörösbor, kétféle méretben töltve, én a nagyobbakat jobb szeretem. Kaja nem volt semennyi. (4/5)
Beszéd: Ha kis termet sem tud kitölteni az orgánum, akkor kéretik nem beleszuszogni a mikrofonba, mert kísérletnek rossz vicc, beszédnek meg furán pornós. Látszik, hogy a fickó igyekezett, meg mosolygott, és talán szó volt arról, hogy a művészetnek meg kéne valamihez hozni a kedvet, és nem elvenni. Már megint ezek a ködösítések. Viszont az egész inkább azoknak szólt, akik ismerték Reich Károlyt és akik még élnek a kortársai közül. Meg is hatódtak sokan, én annyira nem. (3/5)
Kaja, pia: Egy krisnás kinézetű mixer keverte a címadó koktélt, volt benne tequila, vodka, meg béna édespiros gránátalmaszirup. Rózsaszín cukorral volt karimázva a pohár, amin istentől elrugaszkodott koktélcseresznye levedzett. Minderre annyit kellett várni, hogy fel is adtam, pedig tuti marha finom volt, a csókosok boldogan szürcsölésztek. Később a pohár is elfogyott, lehet nem kellene ezt a menő koktélozást erőltetni, ha nincs legalább két mixer. Volt szénsavas víz, meg valahonnan támogatott vörösbor, amit flyerrel is hirdettek, de akkorse emlékszem, pedig abból akadt. Kaja egyáltalán nem volt. (2/5)
Kaja, pia: Táguló négyzetes üvegpohárszerűségben paradicsomos szósz, csíra, benne fogpiszkálóra tűzött két fasírtgolyócska. Volt vmi koktélparadicsom és sajt falatka, de a nyolckarú éhes sereg és nyugdíjas vezetőjük mindent elnyelt. Az ajtónál tülekedve is lehetett piálni, de hátul a kisasztalra kirakott borocskákkal és pezsivel se volt semmi gond. Csak annyi, hogy a megnyitó beszéd előtt beszedték az összeset, aztán lehetett kunyerálni. Pincérek intézték az egészet, ők lettek a legnépszerűbbek a végére. (4/5)
Kaja, pia: Érett, feszes eprek, ildomosan karcsú, ép banánok, szőlők, almák, barackok. Teljes kiőrlésű magvas puha sajtosrudacskák, szuperfincsi lekváros masnik. Sok. Száraz fehérbor, és száraz vörös. Ezekből kevesebb. Kicsit késtem, ezért egyből rabolni mentem, de a nézelődésből visszatérve csak üres pohársor tátogott. (4/5)
