Kaja, pia: Még a blog indítása előtt jártam egyszer a kArtonban, és már akkor is lenyűgöztek, de most igazán kitette magukért. Nagy lavórokból dobozos üdítőket lehetett vételezni szívószállal, a galéria közepén álló kerek pultról pedig kifogyhatatlanul ömlött a jó bor, végig üvegpoharakból. Kajának boltos aprósüteményt szolgáltak fel, de nem is ez a lényeg, hanem, a legendásan finom daubneres pogácsák, amikkel nem lehet betelni. Igazán tarthatnának naponta megnyitókat. (5/5)

Társaság: Az idősebb, hozzáértő közönség találkozott a fiatal animátorgenerációval, de nem hiányzott a slepp egyik oldalról sem. Megjelentek a nénik is újra, nem tudom hova tűntek a múlt héten, de jó volt újra látni a pogácsamaximalizáló trükköket. Távozáskor azt mondta egy lány a társainak, hogy "Zoli azt mondta, hogy most a normák ellen fog lázadni." Bruhaha! (3/5)

Beszéd: Korrekt, többszereplős megnyitó volt, nem húzták el, de a nagy öregek dícséretén túl nem nagyon mentek. Egy-két anekdota beférhetett volna. Viszont lehetett előtte és utána is fogyasztani, és nem fogyott el semmi. (3/5)

 Hely: A kArton is az újgenerációs galériák közül való, annyi különbséggel, hogy itt bónusz barátságos atmoszféra fúj a sarkokból, persze lehet, hogy a kiváló étel-ital kínálat miatt. Kár, hogy a szuper körpanorámás pult és a csigalépcső elég sok helyet vesz el a tömegtől, ezért sokszor kell verekedni egyik képtől a másikig. (4/5)

Egyéb: Nagyon jók a kiállított képek, Szilágyi Ildikó rajzai a Kiskakas gyémánt félkrajcárjához leverik a Disneyt, Németh Nándor önarcképének stílusa pedig képregényért kiált. Sokkal jobb lett volna azonban, ha az előtérben vetített világháborús filmhíradóból több részt is vetítenek. Imádom ezt a stílust, de ugyanazt a rövid filmet vetíteni végtelenítve igencsak pazarlásnak tűnt. És tényleg hiányoztak a magyarázó szövegek, amiért elnézést kértek, állítólag ma már kikerülnek azok is. (3/5)