Kaja, pia: Ide már régóta a daubneres kaják miatt járok, és levert a víz amikor megláttam, hogy ezek a pogácsák nem azok a pogácsák. Megkóstoltam, szárazabb volt, kisebb is, bár nem éppen rossz ízű. Megnéztem a csomagokat, az Európa kávéházból jöttek, valaki azt súgta a fülembe, hogy ott bizony száz forint egy ilyen pogácsa, és ez nagyon elit cucc. Innentől kicsit jobban ízlett, de kérem vissza a régit. Voltak bolti csomagolt aprósütemények, de azokat utálom, és volt sok bor üvegpohárból, bár a vörös gyorsan elfogyott. (3/5)Társaság: Elég kevesen voltak a szokásoshoz képest, biztosan a képregényműfaj meg-nem-értettsége okán, vagy a másik kettő hétórás megnyitón voltak. Sáskákat szinte egyáltalán nem láttam, volt néhány művész és az okosok. (3/5)
Beszéd: Először a galéria vezetője mondta el, hogy szerinte a magyar képregény reneszánsza még nagyon nincs itt, pedig mindenki erről beszél. Valami olyasmit hámoztam ki indokként, hogy nagyon sok a magyar képregény, de a minőség átlaga nem túl magas, ami bizonyára így is van. Aztán az Alfabéta díj egyik alapítója beszélt, de tőle csak annyit jegyeztem meg, hogy ő is kapott idén díjat, aztán lekuporodtam és a könnyeimmel a parkettára írtam, hogy daubner. (3/5)
Hely: A kArton nem változott semmit, most kellemesebb volt mozogni a kevesebb ember miatt, jobban is tetszett, mint a múltkor. (4/5)
Egyéb: Végigolvastam magam néhány sorozaton, és arra jutottam, hogy a rajzolás sokkal jobban megy, mint a történetírás. A komolyabb vonalról talán a Gemini-jelentés aminek izgat a sztorija, mert elég betegnek tűnik ez az ősmagyaros-zsidó ikerpáros-összeesküvéselméletes dolog. Viszont rajzolni tényleg jól tudnak. (3/5)
